Nagyböjt legnagyobb ünnepünkre, a húsvétra való felkészülés bűnbánati ideje. Ez a negyvennapos időszak hamvazószerdával kezdődik (az egyházban a vasárnap nem böjti nap, ezért ezek nem számítanak bele a negyven napba). Liturgikus színe a viola (kivéve nagyböjt 4. vasárnapját, ekkor vehető rózsaszín is). Ebben az időszakban a két főünnepet (Gyümölcsoltó Boldogasszony és Szent József ünnepét) leszámítva nem éneklünk Dicsőséget a szentmisékben, az orgona pedig csak az ének kíséretét végzi. Az evangélium előtt egészen húsvétig nem éneklünk Alleluját.
Az időszak első felében a bűnbánat és a húsvétra való lelki készület áll a középpontban, míg nagyböjt 5. vasárnapjától (a néphagyományban feketevasárnap) kezdődően már Krisztus szenvedéséről elmélkedünk.
Péntekenként Krisztus kereszthalálára emlékezünk, ezért az esti szentmise előtt végigjárjuk a keresztutat és ezeken a napokon nem fogyasztunk húst. Hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti nap, ezeken a napokon amellett, hogy nem fogyasztunk húst, csak háromszor étkezünk és mindössze egy alkalommal lakunk jól.
Nagyböjt utolsó hete a nagyhét. Virágvasárnappal kezdődik, ekkor barkaszenteléssel és körmenettel kezdődik a liturgia, amivel Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk. A szentmise evangéliuma a passió (Máté, Márk és Lukács váltakozik évről évre), vagyis Jézus szenvedésének története. Liturgikus színe a piros.
Nagycsütörtökön az utolsó vacsora áll a középpontban: az első szentmisét, az Oltáriszentség és a papi rend szentségének megalapítását ünnepeljük. Liturgikus színe a fehér. A Dicsőség alatt még ünnepélyesen megszólal az orgona és a csengők, majd elhallgatnak egészen húsvét éjszakájáig. A prédikációt követően jön a lábmosás szertartása, mellyel arra emlékezünk, hogy az utolsó vacsorán Jézus is megmosta tanítványai lábát.
Nagypénteken az egyház nem tart szentmisét. Az esti szertartást a népi hagyomány emiatt "csonkamisének" hívja. A liturgikus szín a piros. Elhangzik a János-passió, majd egyetemes könyörgésekben imádkozunk egyházunkért és a világért. Ezt követően a kereszthódolat során a hívek Jézus feszülete elé járulnak. A liturgia a szentáldozást követően csendben és visszafogottan ér véget.
Nagyszombat este a sötétség beállta után kezdődik a húsvéti vigília szertartása. Ez az év legfontosabb ünnepe. A pap fehér vagy arany miseruhát ölt. A lucernáriummal, azaz a fényünnepséggel kezdődik a liturgia, melyben a pap megáldja az új tüzet és a húsvéti gyertyát, ez jelképezi a feltámadt Krisztus fényességét. Az igeliturgiában 7 ószövetségi olvasmány hangzik el. Ezt követően ünnepélyesen újra felhangzik a Dicsőség, megszólal az orgona, a harangok és a csengők. Az evangélium előtt pedig a nagyböjtöt követően újra felhangzik az Alleluja. A prédikációt követően történik a keresztvíz megáldása és a keresztség szentségének kiszolgáltatása. A szentáldozást követően ünnepélyes körmenetben visszük ki az utcára az Oltáriszentségben a feltámadt Krisztust.